2012. május 30., szerda

Rama pályázat

Születésnapi Csokoládés Diótorta (Liszt nélkül!)

Receptünk története még a háború idejére nyúlik vissza. Arra az időre, mikor még dédnagymamám tüsténkedett kockás kötényében a tűz körül a jelenlévők legnagyobb örömére. A legnehezebb állapotokban is megtalálta a megoldást arra, hogy valami ízletes finomság kerüljön az asztalra.
Történt egy áprilisi napon, hogy kis unokája (édesanyám) születésnapjára készülődve nekilátott a hőn áhított szülinapi torta elkészítéséhez. Rutinosan vette elő a hozzávalókat a kamrából, de egyik pillanatban kővé dermedt. Egy pillanatra mindenki megijedt. Nem tudtuk, hogy megkérdezzük-e tőle, mi a baj. Aztán nagyon halkan ezt rebegte: - Nincsen idehaza lisztünk a tortához.
Egy világ dőlt össze bennünk és őbenne is, mivel nagyon szeretett volna örömet szerezni. Gondoltuk, az ünneplésnek lőttek, de azért titkon reménykedtünk a dédi leleményességén. Liszt nélkül hogyan lehetne sütit készíteni? Ilyen még nem volt és beszerezni sem lehetett már sehonnan. Egy szülinap nem várhat napokig. Kell, hogy legyen valamilyen megoldás. Némi tanakodás után a dédinek felcsillantak a szemei és máris kutatni kezdett a kamra legeldugottabb sarkában, majd mint aki aranyra lelt, büszkén magasra tartott egy kisebb fajta zsákocskát. A tartalmát az asztalon heverő nagy tálba öntötte. Még nem tudtuk, hogy pontosan mit akar, mi csak egy nagy kupac diót láttunk, amit bizonyára nekünk kell megtörni. – Ne nézzetek már olyan riadtan, hanem kezdjétek el megtörni! – mondta ellentmondást nem tűrő, de mégis kedves hangon. Amíg mi megtörtük az összest, addig a dédi mindent előkészített. Kíváncsian vártuk, hogy mi lesz ebből. A dióbeleket ledarálta és a liszt helyett ezt rakta a torta tésztájába. A dédi találékonyságának köszönhetően elkészült a szülinapi csokoládékrémes diótorta, ami annyira ízlett mindenkinek, hogy ezután minden évben, minden születésnapra ezt kellett sütnie.
A hagyományt őrizve a recept évtizedeken keresztül anyáról lányra szállt. Csak annyiban változott az eredetihez képest, hogy a krém elkészítéséhez már jó ideje RAMA margarint használunk. A mai napig minden születésnapon van ilyen torta az asztalunkon. Amiért a receptjét most közzé adom, annak csupán azaz oka, hogy három fiam van (és szemmel láthatólag egyik sem tör cukrászmesteri babérokra). Talán így folytatódik ez az „édes” hagyomány.



RECEPT:
Mama dió tortája

Hozzávalók: 6 tojás, 15 dkg cukor, 15 dkg darált dió, 2 kávéskanál sütőpor.
Krém: 2 tojás, 10 dkg cukor, 2 csomag vaníliás cukor vagy rúd, 3-4 evőkanál kakaópor, vagy 100 g reszelt csoki, 20 dkg Rama
A tojássárgájákat kikeverjük a cukorral és beletesszük a sütőport, diót, majd a felvert tojásfehérjét óvatosan belekeverjük. Tortaformában, amit sütőpapírral kibélelünk, 160 fokon tűpróbáig sütjük.
A krémhez valókat forrásig melegítjük, de legalább addig, amíg a cukor felolvad. Még melegen habverővel belekeverjük a margarint. Megvárjuk, amíg a krém kihűl, a tortát kettévágjuk, megkenjük a krémmel kívül-belül. Tetejét fél diókkal díszíthetjük.
Azóta sokszor elkészítettem ezt a tortát darált mogyoróval, mandulával, sőt fehér csokis krémmel is.



FOTÓK:
       

  Itt a bizonyíték 2 éves szülinapomról.        Ez a fotó kb. 40 évvel később (2009-ben) készült.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Lúdláb torta mogyoróval

Bounty kicsit másképp

Céklás torta

Túrós-narancszselés sütemény

Francia krémes

Aranygaluska vanília öntettel

Csoki bomba

Majorannás pulykamell tésztával

Kókuszgolyó

Medvehagyma paradicsom

Pudingos kekszes torta

Somlói torta

MÁKOS MOGYORÓS KIFLI

ALMÁS PITE

PUDINGOS SÜTI

VADAS MARHASZELET ZSEMLEGOMBÓCCAL

PIZZA

CSOKIS KRÉMSAJTOS

Túrótorta meggyel

Őszibarackdzsem

Őszibarack befőtt

Gyors banán kenyér

Inteligens krémes vagy remegős süti