Sonkaprést kaptam karácsonyra! Az első próbálkozások egyike: Karaj sonka

 A sonkaprésbe kicsit több mint 1 kg hús fér el. Az elkészítés előtt legalább 3 nappal bepácoljuk a nekünk tetsző pácba.
Amikor már jól átjárta pác akkor beletesszük a présbe és rázárjuk a rúgós tetőt. Belehelyezzük egy nagy fazékba és annyi vizet öntünk rá hogy ellepje.
A hústól függően 1-1,5 órát főzzük lassú tűzön nem engedve forrni úgy mint a húslevest. Főzés közben ha látjuk hogy a rúgók lazulnak, állítunk rajta, hogy tovább préseljük a húsunkat. Ehhez vegyük ki a fazékból és egy tálcára tegyük ki, hogy ott biztonságosan tudjuk beállítani a szükséges préserőt. Amikor jól össze van nyomva, akkor a rugóknál lévő csavarok felső része teljesen kilátszik. Főzés közben is anélkül, hogy kiemelnénk a prést, láthatjuk, hogy a csavarok feje mennyire emelkedik ki. Ha kevés látszik ki, akkor érdemes eggyel erősebben feszíteni. Ha kész kivesszük a vízből és hagyjuk szép lassan teljesen kihűlni. Ha teljesen kihűlt akkor szeletelhetjük, ill. a hűtőbe tehetjük.

Karaj sonka pác: mivel ez egy szárazabb hús ezért olajos pácot alkalmaztam.
Olívaolaj, 1 tk fehér bors, 1 tk pácsó (nitrites, ennyi nem árt bele, de csak ezzel a sóval lesz szép piros színe a húsinak, próbáltam enélkül is, de szürke lett a hús, mint ha megfőztem volna) 1-2 ek méz.
Ebben pácolódott 3 napig, majd 1.5 órát főztem, időnként állítgatva a rúgón. Este készült, reggelre kihűlt és lehetett szeletelni.
Ugyanez a pác bevált pulyka- vagy csirkemellhez is hiszen azok is száraz húsok. Ott nem használtam a nitrites sót és szürke lett a hús, az íze finom volt úgy is.
Nekem a jobban bevált az egész darabból készült sonka, igyekszem akkora pulykamellet vagy karajt találni ami pont beleillik a présbe. Az apró darabos húsból készült sonka is finom lett csak nehéz volt szeletelni.
Sonkaprés